Mezőgazdasági tűzeset megelőzése – összefoglaló

A mezőgazdasági tűzeset megelőzése hiányában mezőgazdasági tüzekről és tarlótüzekről számtalan esetben számoltak be az elmúlt hetek híradásai. A Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint idén 18 mezőgazdasági munkagép gyulladt ki, 41 gabonatábla vagy bála tüzéhez riasztották a tűzoltókat és 53 hektárnyi mezőgazdasági terület égett le.

mezőgazdasági_tűzeset_megelőzése

A legtöbb esetben ezek a mezőgazdasági tűzeset megelőzése egyszerűen megtörténhetett volna, ha az előírásokat mindenki betartja.

A nyári betakarítási munkák egyik legveszélyesebb része tűzvédelmi szempontból az a gabona aratása. A Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tapasztalatai szerint a kombájnok műszaki állapota, a területen dolgozók gondatlansága (dohányzás, nyílt láng használata) a tüzek fő keletkezési okai.

A Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az elmúlt hetek mezőgazdasági tüzeit az alábbiak szerint foglalta össze: 

„Három hektáron égett a lábon álló gabona a Vas megyei Boba és Egyházashetye között. Négy hektáron tarló, valamint körbálák égtek Komárom-Esztergom megyében, Ászár külterületén, a lángokat öt település hivatásos és önkéntes tűzoltói fékezték meg. Az M1-es autópálya közelében, Mosonszentmiklós és Öttevény között mintegy ezer négyzetméteren égett a renden lévő szalma, tarló, és három nagy méretű kockabála is füstölt, izzott, a tűz erdősávot is veszélyeztetett. Lórév határában munka közben gyulladt ki egy bálázógép. A lángokat észlelve a gép kezelője azonnal lekapcsolta az égő bálázót a vontatóról, majd elkezdte az oltást, amelyet a tűzoltók fejeztek be. Hasonló történt Kecskemét külterületén is, ott is egy bálázógép kapott lángra, ott a hivatásos tűzoltók oltottak. Bácsborsód határában pedig egy szemestakarmányt szállító traktor motortere égett, ott is a jármű vezetője fékezte meg a lángokat, a tűzoltók átvizsgálták a tűzzel érintett részt, áramtalanították a traktort.”


A Katasztrófavédelmi Főigazgatóság észrevételei szerint a mezőgazdasági gépek általában az aratási, bálázási munkálatok vége felé közeledve kezdenek meghibásodni és kigyulladni. Ennek egyszerűen az az oka, hogy a munkáltok megkezdése előtt, a gépeket az előírásoknak megfelelően karbantartják, átvizsgálják, azonban a megnövekedett munkaórák miatt, már kevésbé jut idő a munkagépek megfelelő szintű karbantartására. A kalászosok aratása után ősszel a napraforgót és a kukoricát kezdik betakarítani, illetve megkezdik a terményszárítók működtetését is. Az elmúlt esztendő betakarítási szezonjában 203 mezőgazdasági tűz (tarló, gabonatábla, kazal tüze) keletkezett, összesen csaknem 350 hektárnyi területet érintve, valamint tavaly 39 kombájn, 17 bálázógép, 8 traktor és 2 pótkocsi gyulladt ki.

Mezőgazdasági tűzeset megelőzése

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban külön rész szól a munkagépek aratási munkálatokban való részvételéről.

A jogszabály értelmében a mezőgazdasági gépeken, járműveken jól hozzáférhető helyen kézi tűzoltó készüléket kell tartani, amellyel a kezdeti tüzeket meg lehet fékezni.  

A munkavégzés megkezdése előtt a munkagép kezelőjének meg kell győződni arról, hogy az adott jármű megfelel-e a követelményeknek, de fontos, hogy a szünetekben illetve a feladat befejezése után is meg kell vizsgálnia a berendezés meghatározott részeit, hogy nem rakódott-e rá éghető anyag. Amennyiben szükséges a megfelelő tisztításról gondoskodni kell.

A munka közbeni szünet idejére az aratógépet gabonatáblától, tarlótól, kazaltól kellően biztonságos távolságra kell leállítani.

Az aratógépet hajlékony földelővezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni.

Figyelni kell arra is, hogy sehol ne csepegjen az üzemanyag vagy hidraulika-folyadék, mert ez nagyban segítheti egy esetleges tűz terjedését. A tartalék üzem-és kenőanyagot az erő-és munkagéptől, esetlegesen a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen.

Erő és munkaképek

Az erő-és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár, vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető.

Az erő-és munkagépet, aratógépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet. Az aratást közút, illetve vasútvonal mentén kell először elvégezni. A learatott kalászos terményt, szalmát a vasútállomástól legalább 100 méter távolságon belül el kell távolítani, és legalább 3 méter széles védőszántást kell alkalmazni.

Sok esetben az eldobott cigarettacsikk okoz szabadtéri tüzet, ezért tilos a gabonatáblán járművek és munkagépek vezetőfülkéjében dohányozni. A gabonatáblától legközelebb 15 méterre lehet, éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzóhelyet kijelölni. A dohányzóhelyen az esetleges tűz eloltásához megfelelő mennyiségű oltóvizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.

A szalmaösszehúzást és a kazalozást végző erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke vagy annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen.

A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen meg kell tisztítani. Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az1000 m2-t.

A fenti szabályok betartásával csökkenthetők illetve elkerülhetők a mezőgazdasági tüzek. Fontos, hogy az aratási idény befejeződésével a termények szárításánál, tárolásánál is figyelemmel kell lenni a tűzvédelmi szabályok betartására.

Forrás: http://www.katasztrofavedelem.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük