Éghető anyag tárolása, kezelése öngyulladásra hajlamos anyagok esetében

Az éghető anyag tárolása igen fontos és felelősségteljes feladat, az elmúlt években és már az idén is több hír szólt a médiában arról, hogy már megint ég itt-ott egy-egy hulladéklerakó.

Munkánk során érdekes helyzetet tapasztaltunk az éghető anyag tárolása területén.

éghető-anyag-tárolása

Éghető anyag tárolása és elhelyezése a hulladéklerakóban

A hulladéklerakókban a beszállított lakossági, közületi hulladékok kezelése, ártalmatlanítása, szelektív válogatása és az előállított anyagok újrahasznosítása, vagy lerakása a környezetvédelmi hatóság engedélyében foglaltak szerint történik.

A hulladéklerakó területére felszállított meghatározott frakciókat az előzőekben említett engedély szerint kell elhelyezni (meghatározott anyag kerülhet lerakásra; meghatározott rétegrendben; meghatározott tömörítéssel; meghatározott fedőanyaggal letakartan, stb.).

Az egy sajnálatos helyzet, hogy az előbb említett technológia tűzvédelmileg egy öngyulladásra hajlamos anyagtömeget hoz létre, és itt több száz köbméterre kell gondolni, nem egy talicskányi kupacra.

A lerakó tűzesetek többségénél a tűzvizsgálat jellemzően az öngyulladást nevezi meg, mint a tűz keletkezési okát. Ez nem meglepő, mivel ezen területeken nem igazán van olyan technológia, eszköz amely kiváltó oka lenne, pontosabban nagyon kis számban fordul elő például, hogy a tömörítést, a felszállítást végző járművek, vagy a lerakó felett húzódó elektromos légvezeték hibája okoz tüzet a depónián elhelyezett anyagban és azt kell oltani, viszont az öngyulladás feltételei rendelkezésre állnak.

A fent említett technológia során a felhordott anyagban, van éghető anyag, van szerves alkotórész, a tömörítése során marad bőven levegővel telített üreges és lazább szerkezeti tér, valamint a nedvesség bejutása nem zárható ki, illetve biztosított (egyrészt mert fedetlen szabadtérről beszélünk, másrészt az úgynevezett csurgalékvizet vissza kell locsolni a depóniára: a lerakott anyagok bomlása és depónia gáz fejlődéséhez szükséges technológiai előírásnak megfelelően).

Éghető anyag tárolása és az Országos Tűzvédelmi szabályzat

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat eléggé „tábornoki” módon foglalkozik az öngyulladásra hajlamos anyagok tűzvédelmével. Konkrét megoldást nem ad, hogy az öngyulladás folyamata ne következhessen be:

„(4) Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, egy egységben nem szabad tárolni. Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét naponta vagy – ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik – folyamatosan ellenőrizni kell, és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni.

A jogszabály szerinti ellenőrzés szinte folyamatosnak mondható: a lerakón érdemi időszakban (munkaidő) gyakorlatilag mindig van dolgozó, és a munkaszüneti időszakban a telepek védelmét ellátó biztonsági szolgálat járőrözése kétóránkénti kötelezettséget ír elő, ergo folyamatosnak tekinthető az ellenőrzés.

A fentieket figyelembe véve az öngyulladási folyamat elindulását a folyamatos ellenőrzés sem zárja ki, legfeljebb korai időszakban észlelhető az eleve borítékolható folyamat elindulása.

Ha észlelték az öngyulladás folyamatát, akkor valamilyen beavatkozás történik, hogy felszíni tűz ne keletkezzen.

Rendszerint letakarás vagy a csurgalékvíz koncentráltabb kijuttatását eszközlik. Az anyaghalmaz átforgatására a depónián nem igazán van lehetőség a lerakással keletkezett anyagmennyiség miatt.

Kirajzolódik egy igen összetett probléma, melyre véleményünk szerint az alábbiak alapján hathatós megoldás jelenleg nincs:

– a lakosság, a közületek, a napi élet során termelt és keletkezett hulladékot be kell szállítani;

– a beszállított hulladékot a már felvázoltak szerint kezelni és lerakni kell (hatósági engedélyek alapján végrehajtott hulladékkezelés);

– a kezelési technológia eleve előidézi az öngyulladás folyamatának kialakulását (öngyulladásra hajlamos anyagot állítunk elő és azt öngyulladás feltételeit biztosítva tárolunk);

– az öngyulladást a hasznosítási elveket is figyelembe véve (a hulladék lebomlása és a keletkező biogáz lehetőség szerinti hasznosítása a cél) kizárni nem lehet;

Az érintett hatóságok a telepek üzemeltetőit ostorozzák, hogy a fenti folyamat során keletkezett tüzekre keressenek megoldást. A tűzoltóság hatósági ellenőrzéseket tart, tűzvédelmi bírság kiszabását, vagy a kivonulási költségek megtérítését helyezi kilátásba, de konkrét javaslattal nem él.

A környezetvédelmi hatóság megoldása

A környezetvédelmi hatóság egyszerűbben oldotta meg a kérdést, mert a vonatkozó jogszabály alapján a tűzeset azon adatai érdeklik valójában, amelyek alapján az eleve kiszabható bírságot ki tudja számolni:

306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet

(2) Hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék – az elemi kár kivételével – bármilyen okból kigyullad.”

Ugyanezen jogszabály 9. számú melléklete tartalmazza a birság számítási metodikát, miszerint:

20.    A hulladék- és anyagtároló vagy hulladék öngyulladását, meggyulladását nem akadályozza meg, illetve az eloltásról nem gondoskodik (10 m3 feletti mennyiség esetén); 500 000 Ft      

21.    A hulladék- és anyagtároló vagy hulladék öngyulladásának, meggyulladásának meg nem akadályozása, illetve az eloltásról való nem gondoskodás (legfeljebb 10 m3 mennyiség esetén); 100 000 Ft

Egy költői kérdés fogalmazódik meg bennünk: Mennyire etikus?

úgy bírságot kiszabni, hogy az a hatóság bírságol, aki előírja milyen anyagot, hogyan és  hova rakjanak le, azt milyen technológiával tegyék mindezt. Ergo előállíttat egy öngyulladásra hajlamos anyaghalmazt és azt úgy helyezteti le, hogy az öngyulladás csak idő kérdése.

amikor az általa előírtak szerint kezelt anyag öngyullad, a fentebb ismertetett okok miatt, ezt a folyamatot kizárni nem lehet. Tehát az öngyulladás meg nem akadályozása miatt, szintén bírságot szab ki.

Záró gondolat:

A katasztrófavédelmi és a környezetvédelmi hatóság az anyag előállítása, kezelése, az alkalmazott technológia végrehajtásával kapcsolatban szabálytalanságot nem állapít meg a depónia tűzesetek alkalmával.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük